Sziasztok:) Hát... kezdeném azzal, hogy ég a fejem rendesen, amiért nem hoztam az ígért időpontra a frisst. De nyilván erre is megvannak a megfelelő okok! Az életem nagyon összekuszálódott mostanában, az éjszakáim is rosszak. Aztán ott van a tanulás is, ami az év teltével egyre több lesz. Az egyetlen jó dolog az életemben, ami őszinte mosolyt csal az arcomra, ő a kiskutyám, Daisy!! Tegnap délelőtt kaptam, és pontosan ő kellett ahhoz, hogy ne teljenek a mindennapjaim szomorúan. Aki régóta olvassa a blogot, az tudja, hogy kábé a nyár közepén írtam, hogy elütötték az én drága Foltimat. Nos, ez lehet a sors, de a mostani kiskutyámnak az én foltosom az apja. Pontosan úgy néz ki, mint ő csak kislány. Nagyon okos, imádni való! Úgy emlékszem, hogy valaki írta nekem, hogy majd egy másik kutyus testében tér vissza Foltos! Igaza volt, mert iszonyatosan hasonlít rá, nem csak külsőleg. Aki hisz az e-fajta dolgokban, az tudja miről beszélek:)
Akkor térjünk rá egy kicsit a frissre.
Az a helyzet, hogy azóta sem tudtam befejezni azt a részt. Egyszerűen semmi időm sincs. De! Ugyebár a nyakunkon van az őszi szünet, és megpróbálok a jövőhéten néhány részt megírni. Hogy addig se unatkozzatok, az biztos, hogy lesz legalább egy friss, talán kettő is:)
Puszi, Molly
U.i:Remélem vannak akik még olvasnak :/
én itt vagyok és várom a frisst :D ;) és örülök a kutyusodnak, én is nem régen kaptam egyet, Leo. Imádom a kutyákat és nekem is nagyon sokat segített a problémáim megoldásában, valahogy megnyugtat és tiszta fejjel tudok gondolkozni. :) Na mindegy, egy szó, mint száz, várom a frisst! :)
VálaszTörlésSzia:)
VálaszTörlésÖrülök,hogy jobban érzed magad,és már nagyon várom a következő fejezetet:)